build your own website

2021. január 1-jétől módosulnak egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási szabályok


A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, a kormányrendelet mellékletében felsorolt fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás feltételeit.

A jótállás időtartamára vonatkozik az egyik legnagyobb változás. Az eddig egységesen 1 éves jótállási időt 2021-től értékhatártól függő sávos jótállás váltja fel az alábbiak szerint:
10.000 – 100.000 Ft közötti eladási ár esetén 1 év,
100.001 – 250.000 Ft közötti eladási ár esetén 2 év,
250.001 Ft eladási ár felett 3 év.

A jótállási határidő kezdő napja az a nap, amikor a fogyasztási cikket a fogyasztó részére átadják, vagy ha azt 6 hónapon belül a vállalkozó vagy megbízottja helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezés napja.

Januártól a jótállási jegyet a vállalkozó elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére, tartalmára megfelelően alkalmazni kell a nem elektronikusan átadott jótállási jegyre vonatkozó előírásokat. Az elektronikus jótállási jegy megküldhető a fogyasztónak közvetlenül és link formájában is rendelkezésére bocsátható. Utóbbi esetben azonban a vállalkozás a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg a jótállási jegy letölthetőségét.

A kormányrendelet módosítása a korábbi rendelkezésekhez képest részletesebben tartalmazza a hibás fogyasztási cikk kijavítására, kicserélésére és a vételár visszatérítésére vonatkozó előírásokat.

Mobirise


2020. november 25-én megjelent, hatályba viszont csak 2021. január 1-jén lép a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020 (XI.25.) Korm. rendelet. Az alábbiakban ennek a rendeletnek a főbb tartalmáról válogattunk információkat. Természetesen ez a rövid írás nem fogja át a jogszabály teljes szövegét és nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást.

Lakhatási körülményeik javítására, a központi költségvetésből egy alkalommal, vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylők, (az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként). A támogatás legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető, mértéke a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de maximum 3.000.000,- Ft. Igénybevételének feltétele, hogy az igénylő (együttes igénylők esetén legalább az egyikük) a társadalombiztosítási törvény szerint biztosított legyen vagy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősüljön és egy évre visszamenőlegesen megfeleljen a rendeletben felsorolt további feltételek egyikének.
Az igénylőnek, illetve kiskorú gyermekének az érintett lakásban legálabb 50%-os tulajdoni hányaddal, és ott - kevés kivételtől eltekintve - minimum egy éve lakóhellyel kell rendelkeznie. Természetesen lehetőség van osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében is igényelni a támogatást.
A rendelet tételesen felsorolja, hogy mely építési tevékenységekhez igényelhető támogatás, ilyen többek között közművek bevezetése, kiépítése; fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése; szigetelés; napkollektor és napelem telepítése, cseréje; belső tér felújítása; kerítés építése; kocsibeálló kialakítása; beépíthető bútor beépítése.
A rendelet célja az ágazat fehérítése is, ezért az igénylő kizárólag számlával igazolt anyagköltséget, valamint számlával igazolt és 2021. január 1-jét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján végzett vállalkozói díjat jogosult elszámolni, a vállalkozóra pedig adatszolgáltatási kötelezettség hárul. A CSOK rendelet is módosul, ugyanazt a számlát vagy a CSOK vagy az otthonfelújítási támogatás rendszerében lehet elszámolni.
A támogatást az építési tevékenység befejezését és a kapcsolódó számlák kifizetését követő 60 napon belül lehet igényelni a Kincstár által megadott formanyomtatványon, melyhez az adott felújításhoz kapcsolódó és igénylői jogosultságot igazoló dokumentumokat csatolni kell majd. A Kincstár 30 napos határidő alatt dönt, és amennyiben a támogatásra való jogosultságot megállapítja, támogatói okiratot állít ki, majd 5 napon belül folyósítja a támogatást.
A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult ellenőrizni a támogatás igénybevételének jogszerűségét, jogosulatlan igénybevétel esetén az igénylőnek kamattal növelt összeget kel visszafizetnie. 

Fontos változások a jogi személyek és társasházak gyűléseivel kapcsolatban

2020. november 17-én hatályba lépett egy új kormányrendelet, amely többek között a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a társasházak veszélyhelyzet ideje alatti működésére tartalmaz - néhol megengedő, néhol kötelező - rendelkezéseket. Az alábbiakban rövid válogatást szeretnénk nyújtani a téma iránt érdeklődőknek. Természetesen ez nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást, de alkalmas lehet annak eldöntésére, hogy szükség van-e további részletek megismerésére.

1. rész
a jogi személyeket érintő változások


Mely szervezetek gyűléseire vonatkoznak a szabályok?
Jogi személyekre, ide tartoznak pl. a gazdasági társaságok (Bt., Kkt., Kft., Rt.), az alapítványok, egyesületek, szövetkezetek.
Nem jogi személy szervezetekre pl. polgári jogi társaság
A rendelet a fenti kettőre egységesen jogi személyként utal, így teszünk mi is.

Van-e kivétel?
Igen. Ha a jogi személy döntéshozó szerve (közgyűlés, taggyűlés stb.) vagy az egyszemélyes jogi személy tagja, illetve alapítója a kijárási korlátozás szabályainak betartása mellett nem akadályozott a döntéshozatalban, a rendelet szabályait - kevés kivételtől eltekintve - nem kell alkalmazni.

Miről szól az új szabályozás?
A rendelet járványügyi szempontokra tekintettel a korábban személyes találkozókon meghozott döntések helyett ülés nélküli, vagy elektronikus csatornákon keresztüli döntéshozatali mechanizmusokat ír elő és szabályoz. A szabályok a már összehívott taggyűlésekre is irányadóak lehetnek.

Számít-e, hány tagja van az adott jogi személynek?
Igen. A rendelet eltérő szabályokat ír elő arra, ha a jogi személy tagjainak száma 1 fő, 2-5 fő közötti, 6-10 fő közötti vagy meghaladja a 10 főt.

A cégem létesítő okiratában nem rendelkeztünk elektronikus hírközlő eszköz használatáról vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalról vagy eltér a kormányrendelettől. Ez gond?
Nem. Amíg a kormányrendelet hatályban van, az ügyvezető állapíthat meg ilyen szabályokat. A vonatkozó minimum feltételeket a kormányrendelet tartalmazza.

Tagként nem tudunk most részt venni a döntéshozatalban, de halaszthatatlan ügy merült fel. Mi a teendőnk?
A törvényes működés fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés dönt. Ez a döntési jogkör korlátozott, bizonyos ügyekre nem terjed ki, a veszélyhelyzet megszűnését követően a döntéshozó szerv a határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.

Más testület (pl. igazgatótanács, igazgatóság, kuratórium, felügyelőbizottság) is működik a cégemnél, ezekre is vonatkoznak az új szabályok?
Igen. A rendelet szerint az egyéb testületi szervek is tarthatnak ülést elektronikus hírközlő eszköz útján vagy írásban is, dönthetnek írásban, akár e-mailben is.

Van még valami, amit érdemes tudni?
A belső kommunikációt érintő lényeges újdonság, hogy a jogi személy szervei, illetve a tagok e-mailben is tehetnek jognyilatkozatot, azonban mind a kormányrendelet, mind a jogi személyt létesítő okirat szabályait át kell tekinteni, szükséges lehet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző, illetve azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés.

2. rész:
a társasházakat érintő fontosabb változások


A kormányrendelet társasházakra vonatkozó szakaszai két témában tartalmaznak rendelkezéseket: a közgyűlésre és a közös képviselőre. Ezek szerint:
- a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak főszabály szerint nem tarthatnak közgyűlést kivéve, ha a tulajdoni hányad 10%-val rendelkező tulajdonosok írásban kérik. Döntés azonban ilyen esetekben is csak írásbeli szavazással hozható,
- a közös képviselő nem menthető fel, megbízatását ő sem szüntetheti meg. ha megbízása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, feladatait továbbra is köteles ellátni.




Kötelesrészről, kitagadásról, arról, kell-e ügyvéd végrendelet tételéhez és még sok minden másról...