how to create your own website for free

Miben segíthetünk?
1. rész 

Fordulhat hozzánk ingatlant érintő ügyekben


Irodánk széles körben nyújt jogi támogatást ügyei megoldására, praxisunk számos jogterületet ölel fel. Sorozatunkban ezen területek bemutatására vállalkozunk, hogy segítsük tájékozódását azzal kapcsolatosan, hogy - akár Önnek - „miben segíthetünk”, milyen ügyekben nyújtunk jogi tanácsadást, képviseletet, milyen okiratok elkészítését, véleményezését vállaljuk.


Ügyfeleink leggyakrabban ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal keresnek fel bennünket, melyeket legjobb tudásunk szerint, gyorsan, rugalmasan, kreatív megoldást keresve és teljes körű ügyintézést biztosítva igyekszünk megoldani.

Jellemző jogi szolgáltatásaink ingatlanügyletek kapcsán az alábbiak:

- ingatlan adásvételi, ajándékozási és csere szerződések készítése, művelés alól kivett területek (lakás, ház, telek) és termőföldek esetén is, beleértve a földhivatal előtti képviseletet és ügyintézést is,
- ingatlan adásvételi, ajándékozási és csere szerződések véleményezése,
- társasházi alapító okirat elkészítése, módosítása,
- osztatlan közös tulajdonú ingatlan a társasházzá alakítása,
- közös tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás,
- tervezési, vállalkozási és egyéb építési szerződések készítése, véleményezése,
- ingatlanfejlesztés,
- öröklési, tartási szerződések készítése,
- telekalakítás,
- haszonélvezeti jog alapítása, törlése,
- szomszédjogi viták kapcsán jogi tanácsadás, képviselet birtokvédelmi és egyéb eljárások során,
- szolgalmi jog alapítása, törlése,
- ingatlanokkal kapcsolatos jogviták rendezése,
- tanácsadás birtokvédelmi ügyekben,
- akadályoztatás esetén, például külföldi tartózkodás kapcsán felmerülő ingatlanügyek intézése, meghatalmazás készítése, távazonosítás,
- tanácsadás, képviselet problémás, komplex ingatlanügyekben,
- képviselet hatósági engedélyezési eljárásokban,
- általános tanácsadás ingatlanügyekben, beleértve az egyéb jogterületeken való tanácsadást is, amelyek áttekintése szintén szükséges lehet ahhoz, hogy az ingatlant érintően a legjobb megoldást megtaláljuk és megvalósítsuk.

Irodánkban adójogi tanácsadást nem vállalunk, de kapcsolatban állunk adótanácsadóval és pénzügyi tanácsadóval is.

Hiszünk abban, hogy a vitás helyzeteket kompromisszumra jutva érdemes rendezni, ezért minden esetben törekszünk arra, hogy az ellenérdekű felek az időt és költséget nem kímélő bírósági eljárás helyett, de legalábbis azt megelőzően lehetőséget kapjanak arra az Irodában, hogy békés úton keressük meg együtt a mindenki számára elfogadható megoldást. Természetesen, amennyiben ez az út nem vezet eredményre, Ügyfeleink bíróság előtti képviseletét is ellátjuk, de ez már egy másik részben kerül majd bemutatásra.

Mobirise


2020. november 25-én megjelent, hatályba viszont csak 2021. január 1-jén lép a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020 (XI.25.) Korm. rendelet. Az alábbiakban ennek a rendeletnek a főbb tartalmáról válogattunk információkat. Természetesen ez a rövid írás nem fogja át a jogszabály teljes szövegét és nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást.

Lakhatási körülményeik javítására, a központi költségvetésből egy alkalommal, vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylők, (az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként). A támogatás legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető, mértéke a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de maximum 3.000.000,- Ft. Igénybevételének feltétele, hogy az igénylő (együttes igénylők esetén legalább az egyikük) a társadalombiztosítási törvény szerint biztosított legyen vagy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősüljön és egy évre visszamenőlegesen megfeleljen a rendeletben felsorolt további feltételek egyikének.
Az igénylőnek, illetve kiskorú gyermekének az érintett lakásban legálabb 50%-os tulajdoni hányaddal, és ott - kevés kivételtől eltekintve - minimum egy éve lakóhellyel kell rendelkeznie. Természetesen lehetőség van osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében is igényelni a támogatást.
A rendelet tételesen felsorolja, hogy mely építési tevékenységekhez igényelhető támogatás, ilyen többek között közművek bevezetése, kiépítése; fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése; szigetelés; napkollektor és napelem telepítése, cseréje; belső tér felújítása; kerítés építése; kocsibeálló kialakítása; beépíthető bútor beépítése.
A rendelet célja az ágazat fehérítése is, ezért az igénylő kizárólag számlával igazolt anyagköltséget, valamint számlával igazolt és 2021. január 1-jét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján végzett vállalkozói díjat jogosult elszámolni, a vállalkozóra pedig adatszolgáltatási kötelezettség hárul. A CSOK rendelet is módosul, ugyanazt a számlát vagy a CSOK vagy az otthonfelújítási támogatás rendszerében lehet elszámolni.
A támogatást az építési tevékenység befejezését és a kapcsolódó számlák kifizetését követő 60 napon belül lehet igényelni a Kincstár által megadott formanyomtatványon, melyhez az adott felújításhoz kapcsolódó és igénylői jogosultságot igazoló dokumentumokat csatolni kell majd. A Kincstár 30 napos határidő alatt dönt, és amennyiben a támogatásra való jogosultságot megállapítja, támogatói okiratot állít ki, majd 5 napon belül folyósítja a támogatást.
A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult ellenőrizni a támogatás igénybevételének jogszerűségét, jogosulatlan igénybevétel esetén az igénylőnek kamattal növelt összeget kel visszafizetnie. 

2021. január 1-jétől módosulnak egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási szabályok


A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, a kormányrendelet mellékletében felsorolt fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás feltételeit.

A jótállás időtartamára vonatkozik az egyik legnagyobb változás. Az eddig egységesen 1 éves jótállási időt 2021-től értékhatártól függő sávos jótállás váltja fel az alábbiak szerint:
10.000 – 100.000 Ft közötti eladási ár esetén 1 év,
100.001 – 250.000 Ft közötti eladási ár esetén 2 év,
250.001 Ft eladási ár felett 3 év.

A jótállási határidő kezdő napja az a nap, amikor a fogyasztási cikket a fogyasztó részére átadják, vagy ha azt 6 hónapon belül a vállalkozó vagy megbízottja helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezés napja.

Januártól a jótállási jegyet a vállalkozó elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére, tartalmára megfelelően alkalmazni kell a nem elektronikusan átadott jótállási jegyre vonatkozó előírásokat. Az elektronikus jótállási jegy megküldhető a fogyasztónak közvetlenül és link formájában is rendelkezésére bocsátható. Utóbbi esetben azonban a vállalkozás a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg a jótállási jegy letölthetőségét.

A kormányrendelet módosítása a korábbi rendelkezésekhez képest részletesebben tartalmazza a hibás fogyasztási cikk kijavítására, kicserélésére és a vételár visszatérítésére vonatkozó előírásokat.

Fontos változások a jogi személyek és társasházak gyűléseivel kapcsolatban

2020. november 17-én hatályba lépett egy új kormányrendelet, amely többek között a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a társasházak veszélyhelyzet ideje alatti működésére tartalmaz - néhol megengedő, néhol kötelező - rendelkezéseket. Az alábbiakban rövid válogatást szeretnénk nyújtani a téma iránt érdeklődőknek. Természetesen ez nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást, de alkalmas lehet annak eldöntésére, hogy szükség van-e további részletek megismerésére.

1. rész
a jogi személyeket érintő változások


Mely szervezetek gyűléseire vonatkoznak a szabályok?
Jogi személyekre, ide tartoznak pl. a gazdasági társaságok (Bt., Kkt., Kft., Rt.), az alapítványok, egyesületek, szövetkezetek.
Nem jogi személy szervezetekre pl. polgári jogi társaság
A rendelet a fenti kettőre egységesen jogi személyként utal, így teszünk mi is.

Van-e kivétel?
Igen. Ha a jogi személy döntéshozó szerve (közgyűlés, taggyűlés stb.) vagy az egyszemélyes jogi személy tagja, illetve alapítója a kijárási korlátozás szabályainak betartása mellett nem akadályozott a döntéshozatalban, a rendelet szabályait - kevés kivételtől eltekintve - nem kell alkalmazni.

Miről szól az új szabályozás?
A rendelet járványügyi szempontokra tekintettel a korábban személyes találkozókon meghozott döntések helyett ülés nélküli, vagy elektronikus csatornákon keresztüli döntéshozatali mechanizmusokat ír elő és szabályoz. A szabályok a már összehívott taggyűlésekre is irányadóak lehetnek.

Számít-e, hány tagja van az adott jogi személynek?
Igen. A rendelet eltérő szabályokat ír elő arra, ha a jogi személy tagjainak száma 1 fő, 2-5 fő közötti, 6-10 fő közötti vagy meghaladja a 10 főt.

A cégem létesítő okiratában nem rendelkeztünk elektronikus hírközlő eszköz használatáról vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalról vagy eltér a kormányrendelettől. Ez gond?
Nem. Amíg a kormányrendelet hatályban van, az ügyvezető állapíthat meg ilyen szabályokat. A vonatkozó minimum feltételeket a kormányrendelet tartalmazza.

Tagként nem tudunk most részt venni a döntéshozatalban, de halaszthatatlan ügy merült fel. Mi a teendőnk?
A törvényes működés fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés dönt. Ez a döntési jogkör korlátozott, bizonyos ügyekre nem terjed ki, a veszélyhelyzet megszűnését követően a döntéshozó szerv a határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.

Más testület (pl. igazgatótanács, igazgatóság, kuratórium, felügyelőbizottság) is működik a cégemnél, ezekre is vonatkoznak az új szabályok?
Igen. A rendelet szerint az egyéb testületi szervek is tarthatnak ülést elektronikus hírközlő eszköz útján vagy írásban is, dönthetnek írásban, akár e-mailben is.

Van még valami, amit érdemes tudni?
A belső kommunikációt érintő lényeges újdonság, hogy a jogi személy szervei, illetve a tagok e-mailben is tehetnek jognyilatkozatot, azonban mind a kormányrendelet, mind a jogi személyt létesítő okirat szabályait át kell tekinteni, szükséges lehet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző, illetve azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés.

2. rész:
a társasházakat érintő fontosabb változások


A kormányrendelet társasházakra vonatkozó szakaszai két témában tartalmaznak rendelkezéseket: a közgyűlésre és a közös képviselőre. Ezek szerint:
- a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak főszabály szerint nem tarthatnak közgyűlést kivéve, ha a tulajdoni hányad 10%-val rendelkező tulajdonosok írásban kérik. Döntés azonban ilyen esetekben is csak írásbeli szavazással hozható,
- a közös képviselő nem menthető fel, megbízatását ő sem szüntetheti meg. ha megbízása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, feladatait továbbra is köteles ellátni.




Kötelesrészről, kitagadásról, arról, kell-e ügyvéd végrendelet tételéhez és még sok minden másról...